‘Kedves naplóm’.. najó hagyjuk. 

Gondolkodtam mivel is kezdhetném el ezt az egészet, hogy ne csak üres és összefüggéstelen süketelés legyen. A jelentkezésemtől eltelt már egy kis idő szóval úgy gondoltam, elöljáróban erről írnék, de már nagyjából meg van, hogy is fog kinézni nálam ez az egész napló írás a továbbiakban.

Na tehát megláttam a plakátot, hogy újra lesz megateszt. Nem gondolkodtam amúgy sokat, hogy elküldjem a jelentkezésemet, viszont nem fűztem nagy reményeket ahhoz, hogy be is válogattok majd. Fél éve semmi edzés, itthon punnyadás, néha kicsi szalaggal edzés, fekvő..de ááh lóf*** se volt. Bántott a dolog, de nem igazán akartam tenni semmit. A lelkem mélyén azért bizakodtam, hogy bejutok ezért kicsit komolyabban elkezdtem az itthoni edzést. Párom közben biztatott, hogy sikerül. Mondom igen, ha látom az e-mailt elhiszem. Teltek a hetek, edzegettem, a kajára is elkezdtem figyelni. Ha tényleg siker van akkor atom kajálás kell majd a tömeg miatt, mert volt olyan nap, hogy elvoltam pár péksütivel és kész.

Az e-mail előtt pár nappal már agyalgattam, hogy na úgy sem sikerül stb. Délután ránéztem a telóra és megláttam: “Gratulálunk…”. Nem is kellett tovább olvasnom az értesítést. Az előző megateszteket már anno végig pörgettem, szóval tudtam mekkora dolog is ez. Azért kellett kis idő a feldolgozáshoz :D. Innen még nagyobb fordulatot vett minden. Elkezdetem gondolkozni mi is a cél, hogyan fogom csinálni, mi kell majd ahhoz, hogy kitudjam hozni magamból azt a maximumot amit a 4 hétből ki lehet.

 

03.14 

6 óra körül keltem, megkajáltam, vitamin be, összepakoltam a kajám és vártam a fuvarom. Telekocsival utaztam és ott is voltam 9 körül Pesten. Gyors kajálás és mentem is a helyszínre. Volt bennem kis drukk, de jó volt a fogadtatás és el is múlt hamar minden. A pózoknál nagyon jó volt, hogy ott voltak Gabiék és segítettek, mert “élesben” most pózoltam először. Azért amikor beálltam Bunnyék elé bevoltam szarva, de úgy érzem jól sikerültek a képek, mondták a srácok az instrukciókat, hogy jó képek készüljenek. A fotók után jött az interjú. Álltam már kamera előtt, de elég szokatlan volt most. Szerintem jól sikerült ez is a lámpaláz ellenére, de ez majd kiderül, ha visszanézem. Pár pillanat múlva már a kezemben volt az első stack és mondták a csajok, hogy készen is vagyunk. Kettőt pislogtam kb. és már meg is voltam. 😀 A végén még kérdeztem egy két dolgot Gábortól, találkoztam a volt Shopbuilderes munkatársakkal, de indultam is, mert jött a kövi brigád. 

Feltöltődve, motiváltan és csupa pozitív élménnyel értem haza, az úton folyamatosan gondolkozva, hogy állítsam össze a 4-6-6 hetemet kaja és edzés terén. Úgy érzem összeállt minden, már csak csinálni kell. Hétfőn már le is mentem a terembe, fél év után először. Ez a hetem átmozgatós lesz, de ezekről és az edzéstervemről külön bejegyzésekben írok majd. 

Végszóként köszönöm, hogy bizalmat szavaztatok nekem, mindent megfogok tenni, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból. Pacsi!